Minél nagyobb a kamera érzékelője, annál jobb?

 Minél nagyobb a kamera érzékelője, annál jobb?

Kenneth Campbell

Nem minden fényképezőgép egyforma. Egy belépőszintű DSLR nem fog ugyanolyan eredményeket produkálni, mint egy professzionális full-frame DSLR, még akkor sem, ha pontosan ugyanannyi megapixellel rendelkeznek. Ha a legjobb minőségű képeket akarja készíteni a fényképezőgépével, akkor valami rendkívül erős specifikációkkal és fizikailag nagy képérzékelővel rendelkező gépre lesz szüksége. Tehát, minél nagyobb a kamera érzékelője, annál jobb Értsük meg ezt.

Hogyan működik egy kamera érzékelője?

Lényegében egy érzékelő apró, egyedi fotoszitákból áll. Gondoljunk úgy az egyes fotoszitákra, mint egy fedéllel fedett vödörre. Amikor az expozíció elindul (megnyomjuk az exponáló gombot), a fedél lekerül, hogy összegyűjtse a fény fotonjait. Amikor az expozíció leáll, a fedél visszateszik a vödrökre (fotoszitákra). Az összegyűjtött fotonokat ezután elektromos jellé alakítják, és ennek erősségétjelet az határozza meg, hogy összesen hány fotont gyűjtöttek be.

A bonyolultság további rétegeként minden egyes vödörnek van egy szűrője, amely csak a vörös, zöld vagy kék fényt engedi be. Lényegében minden vödör csak az összes fény 1/3-át tudja összegyűjteni, amely megpróbál bejutni. Minden egyes vödör esetében a többi szín mennyiségét megközelítően meghatározzák. Mindezeket az információkat aztán átalakítják a képernyőn látható végső képpé.

Miért fontos az érzékelő mérete?

A fényképezőgép érzékelője határozza meg, hogy milyen minőségű képeket tud készíteni - minél nagyobb az érzékelő, annál jobb a képminőség. A nagyobb képérzékelők nagyobb pixelekkel rendelkeznek, ami jobb gyenge fényviszonyok mellett jobb teljesítményt, kisebb zajt, jó dinamikatartományt és több információ rögzítésének képességét jelenti.

Fotósként fontos ismernie a fényképezőgépek érzékelőméretei közötti különbséget, különösen, ha új fényképezőgép vásárlását tervezi. Az érzékelő mérete az első és legfontosabb dolog, amit figyelembe kell vennie. Ez a fényképezőgép fő jellemzője, amely a legerőteljesebb hatással lesz a képeire.

Digitális fényképezőgép érzékelő méretének összehasonlítása

A piacon ma már számos digitális fényképezőgép kapható, és mindegyiket a különböző érzékelőméretek széles skálájával kínálják. És bár jó, hogy van választási lehetőség, ez elég zavaró is lehet, különösen egy kezdő számára.

Mindannyian hallottunk már a full-frame DSLR fényképezőgépről , amely a tapasztalt profi fotósok által választott felszerelés. A rajongók és a kezdők számára a szokásos választás az APS-C formátumú vagy crop-érzékelős DSLR fényképezőgép. Néhányan azonban inkább a tükör nélküli fényképezőgépeket vagy a MILC-ket használják, amelyek a DSLR kisebb és könnyebb változatai. Végül, vannak olyan fényképezőgépek, amelyek 1hüvelykes, ismertebb nevükön kompakt vagy point-and-shoot digitális fényképezőgépek.

Aztán ott vannak a középformátumú fényképezőgépek - a legkevésbé ismertek közülük. Ezek a fényképezőgépek rendelkeznek a legnagyobb szenzorral a fotózáshoz elérhető digitális fényképezőgépek közül, ami azt jelenti, hogy elég drágák lehetnek. Miben különböznek tehát az egyes szenzortípusok a többitől? Hasonlítsuk össze.

Fényképezőgép-érzékelő méretének összehasonlító táblázata

Ne feledje, hogy a fényképezőgép-érzékelők formátumát nem szabványosították a különböző márkák és modellek között. A méretek némileg eltérhetnek a fent felsorolt adatoktól. Az alábbi ábra segít szemléltetni a fényképezőgép-érzékelők leggyakoribb típusai közötti méretkülönbségeket:

A digitális fényképezőgép-érzékelők típusai

Közepes formátum

A középformátum a digitális fényképezőgépek legnagyobb szenzortípusa a fényképészeti alkalmazásokban. Azonban nem csak egy méretben létezik. a középformátumnak saját szenzorcsoportja van, a négyharmados, az APS-C és a full-frame formátum saját megfelelőjével. A középformátumú fényképezőgépek szenzorméretei különbözőek, és a tipikus méretek a 43,8 × 32,9 mm körüli értékektől a következőkig terjednek53,7 × 40,2 mm.

A nagy képérzékelők miatt a középformátumú fényképezőgépek hagyományosan nehezebbek és terjedelmesebbek voltak, mint teljes képkockás társaik. Ez azonban megváltozott, mivel az olyan márkák, mint a Hasselblad, kisebb tükör nélküli középformátumú fényképezőgépeket adtak ki, mint például az X1D II, hogy a fotósok számára könnyebb és kompaktabb lehetőséget biztosítsanak. A legújabb Fujifilm GFX 100 szintén tükör nélküli fényképezőgép aközépformátumú, és hatalmas, 102MP felbontású.

35 mm-es teljes képkocka

A full-frame érzékelők DSLR és tükör nélküli fényképezőgépekben kaphatók. Méreteik megegyeznek a 35 mm-es filmmel, innen a név. A 35 mm-es full-frame érzékelő típus az arany standard a professzionális fotósok körében, akik a legjobb minőségű képeket szeretnék.

A 35 mm-es érzékelő méretei jellemzően 36 × 24 mm. A Canon EOS R5 például egy full-frame tükör nélküli fényképezőgép, a népszerű Nikon D850 DSLR pedig full-frame FX érzékelővel rendelkezik.

APS-H

Az úttörő EOS-1D volt az első Canon fényképezőgép, amely APS-H szenzortípussal készült, és 2001-ben jelent meg. 2001-ben a Canon még négy fényképezőgépet adott ki (mind az 1D termékcsalád tagjai) ugyanezzel a szenzortípussal, mielőtt megszüntette volna.

Az APS-H valamivel nagyobb, mint az APS-C érzékelő formátum, amelyet ma sok Canon DSLR fényképezőgép használ, de kisebb, mint a hagyományos full-frame érzékelő.

APS-C

Az APS-C vagy crop szenzor formátum a legismertebb és legsokoldalúbb a csoportból. Az APS-C szenzor népszerű a DSLR és tükör nélküli fényképezőgépekben. Kezdők és profik egyaránt használják az alkalmazkodóképességének köszönhetően.

A tipikus APS-C érzékelő mérete a fényképezőgépek márkái között eltérő. A Canon APS-C érzékelői általában 22,3 × 14,9 mm-esek, míg más márkák, például a Nikon, a Sony, a Pentax és mások általában 23,6 × 15,6 mm-es APS-C érzékelőkkel rendelkeznek. Számos fényképezőgép, köztük a Canon EOS M50 Mark II , a Fujifilm X100V , a Sony Alpha a6600 és a Nikon Z50 APS-C érzékelővel rendelkezik.

Four Thirds rendszer/Micro Thirds

Az Olympus és a Panasonic által létrehozott Four Thirds rendszer egy olyan szabvány, amely lehetővé teszi az objektívek és a vázak kompatibilitását a résztvevő fényképezőgépgyártók között. A képérzékelő mérete 17,3 × 13 mm, a teljes képkockás fényképezőgépek érzékelőihez képest 2,0 crop-tényezővel.

A tükör nélküli fényképezőgépek oldalán ott van a Micro Thirds formátumú rendszer, amelyet először 2008-ban adtak ki. A szenzor mérete és specifikációja megegyezik a Four Thirds rendszerével, de kompakt kialakítású, és nincs hely a mozgatható tükörnek, a pentaprizmának és a DSLR-mechanizmusok egyéb részeinek, amelyek a tükör nélküli fényképezőgépekben nem találhatók meg.

A Four Thirds rendszer 4:3 képarányt használ, innen a neve, és olyan kamerákon található, mint a Blackmagic Design Pocket Cinema Camera 4K . A Micro Four Thirds rendszer ugyanezt a képarányt használja, de 16:9, 3:2 és 1:1 formátumokat is képes rögzíteni. Olyan kamerákon található, mint az Olympus OM-D E-M1 Mark III és a Panasonic Lumix G9 .

1″ típus (és alatta)

A nem cserélhető objektíves fényképezőgépekben (a tipikus point-and-shoot) és az okostelefonok fényképezőgépeiben minden 1,5-1 hüvelyk körüli vagy annál kisebb méretű érzékelő megtalálható.

A legmodernebb kompakt fényképezőgépek, mint például a Panasonic Lumix DMC-LX10 és a Sony Cyber-Shot DSC-RX10 IV 1 hüvelykes érzékelőt használnak. Ez lehetővé teszi, hogy ezek a fényképezőgépek olyan jó eredményeket produkáljanak - a kép- és videóminőség tekintetében -, amelyeket a hagyományos point-and-shoot fényképezőgépekkel nem érhet el.

Gyakran ismételt kérdések a fényképezőgépek érzékelőméreteiről

Jobb a nagyobb kameraérzékelő?

A válasz erre a kérdésre nem egyszerű igen vagy nem, minden attól függ, hogy mi a legfontosabb az Ön számára. Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb az érzékelő, annál jobb a képminőség, mivel több fényt tud befogadni, kevesebb zajt generál és kisebb mélységélességet (nagyobb háttér elmosódottságot) tud létrehozni, ami sok portréfotózásnál előnyös.

Lásd még: Fotográfiai kompozíció: hogyan használjuk a negatív teret?

A kisebb érzékelő azonban nagyobb hatótávolságot (zoom) tesz lehetővé. Például egy micro 4/3 érzékelőn, amely a full frame érzékelőhöz képest kétszeres crop faktorral rendelkezik, egy 200 mm-es objektív egy 400 mm-es objektívvel egyenértékűvé válik. A kisebb érzékelők lehetővé teszik a kompakt fényképezőgép és objektív rendszer kialakítását is, ami kényelmes az utazáshoz és a hosszú túrákhoz. Végül, a fényképezőgépekA kisebb érzékelők általában olcsóbbak.

Melyik a jobb, a CCD vagy a CMOS?

Erre a kérdésre sincs egyszerű igen vagy nem válasz. Az elmúlt évtizedben a CMOS-érzékelők sokkal elterjedtebbé váltak a CCD-érzékelőknél. A legtöbb ma gyártott fogyasztói fényképezőgép és mobiltelefon CMOS-érzékelőt használ. A CMOS-érzékelők általában kevesebb energiát fogyasztanak, így a fényképezőgép akkumulátora tovább bírja.

Lásd még: A végzetes hiba, amely csődbe juttatta a Kodakot

Eközben a CCD-érzékelők általában kevesebb zajt produkálnak, ami élesebb képeket eredményez. Ez együtt jár azzal, hogy a CCD-érzékelők érzékenyebbek a gyenge fényviszonyok között. Mivel a CMOS-érzékelők sokkal szélesebb körben elérhetők, és előállításuk kevesebbe kerül, mint a CCD-érzékelőké, a CMOS-érzékelős fényképezőgépek általában olcsóbbak.

Via: Adorama

Hogyan kell tisztítani a kamera érzékelőjét?

Kenneth Campbell

Kenneth Campbell professzionális fotós és feltörekvő író, aki egész életen át szenvedélyesen ragadja meg a világ szépségét az objektíven keresztül. A festői tájairól ismert kisvárosban született és nőtt fel Kenneth, aki már kiskorában nagyra értékelte a természetfotózást. Az iparágban szerzett több mint egy évtizedes tapasztalatával figyelemreméltó készségekre tett szert, és figyelemre méltó a részletekre.Kenneth fotózás iránti szeretete arra késztette, hogy sokat utazzon, új és egyedi környezeteket keresve a fényképezéshez. A burjánzó városképektől a távoli hegyekig a világ minden sarkába vitte fényképezőgépét, és mindig arra törekszik, hogy megörökítse az egyes helyszínek lényegét és érzelmeit. Munkái több rangos magazinban, művészeti kiállításon és online platformon is megjelentek, ezzel szerzett elismerést és elismerést a fotós közösségen belül.A fotózáson kívül Kenneth erős vágya van, hogy megossza tudását és szakértelmét másokkal, akik szenvedélyesen szeretik a művészetet. Blogja, a Tippek fotózáshoz platformként szolgál értékes tanácsokkal, trükkökkel és technikákkal, amelyek segítségével a feltörekvő fotósok fejleszthetik képességeiket és kialakíthatják saját egyedi stílusukat. Legyen szó kompozícióról, világításról vagy utófeldolgozásról, Kenneth elkötelezett amellett, hogy olyan gyakorlati tippeket és betekintést nyújtson, amelyekkel bárki fényképezését a következő szintre emelheti.Az övén keresztülA lebilincselő és informatív blogbejegyzésekkel Kenneth arra törekszik, hogy inspirálja és képessé tegye olvasóit saját fényképezési útjukra. Barátságos és megközelíthető írói stílusával párbeszédre és interakcióra ösztönöz, támogató közösséget hozva létre, ahol a különböző szintű fotósok együtt tanulhatnak és fejlődhetnek.Amikor éppen nem úton van vagy nem ír, Kenneth fotós workshopokat vezet, és helyi rendezvényeken és konferenciákon tart előadásokat. Úgy véli, hogy a tanítás a személyes és szakmai fejlődés hatékony eszköze, lehetővé téve számára, hogy kapcsolatba lépjen másokkal, akik osztják szenvedélyét, és eligazítást nyújtson számukra, hogy kibontakoztathassák kreativitásukat.Kenneth végső célja, hogy kamerával a kézben folytatja a világ felfedezését, miközben inspirál másokat, hogy lássák meg a szépséget a környezetükben, és örökítsék meg azt saját lencséjükön keresztül. Akár kezdő, aki útmutatást keres, vagy egy tapasztalt fotós, aki új ötleteket keres, Kenneth blogja, a Tippek fotózáshoz a legjobb forrás a fotózáshoz.